Plichta Dominik azon kivételes képességű játékosok közé tartozik, akiről úgy tartják, egyetlen villanással képes eldönteni egy mérkőzést. A Dékáni kulcsembere óriási küzdő, minden rutinját és tudását a csapat érdekeinek szenteli alá. Célja, hogy döntőbe vezesse társait, ami a nehézségek ellenére sem tűnik lehetetlen vállalkozásnak.

Egészen a Szilády Kupa második napjáig sokan úgy emlegettek benneteket, mint a jelenlegi legerősebb halasi csapat. Aztán jött Hajdú Hunor sérülése. Milyen hatással lesz rátok az ő kiválása?

Természetesen nehezebb lesz nélküle, hiszen a csapat egyik legmeghatározóbb játékosáról beszélünk, aki nem mellesleg az elsőszámú gólfelelős volt. Az elkövetkezendő napokban az lesz a csapat feladata, hogy a pótlására megtaláljuk a megfelelő embert.

Évről-évre hajszállal maradtatok le az éremcsatákról. Van bennetek egy „most vagy soha” hangulat az idei torna előtt?

Minden tornából a legtöbbet szeretnénk kihozni, ez most sem lesz másképp. Bízunk benne, hogy az elmúlt években elkövetett hibánkat nem ismételjük meg újra és hogy ezúttal ott tudunk lenni a döntőben.

Külső szemlélőként néha az az ember érzése, hogy a kulcsjátékosok – köztük te is – túl vannak hajtva, a látszólag lefutott meccseken sem pihentek sokat. Mennyire volt ez hatással az elmúlt évek Rákóczi Kupás szerepléseire?

Véleményem szerint ez nem befolyásoló tényező, ugyanis mindenki annyit van a pályán, amennyit bír és amennyit a meccs megkövetel.

A tavalyi drámai büntetőpárbajban kapusként is helytálltál. Hasonló helyzetben idén is kesztyűt húznál?

Valószínűleg nem, hiszen tavaly azért vállaltam a védést, mivel ismertem a büntetőrúgók többségét, így úgy éreztem, nagyobb hatásfokkal tudok büntetőt hárítani, mint a kapusunk. Ám idén nincs olyan csapat, ahol mindenkit ismernék, így a kapusunk valószínűleg jobban teljesítene eme feladatban.

Milyen célokkal vágtok neki az idei tornának?

Természetesen – mint minden tornán – a végső győzelem a cél.