A Rákóczi Kupa szervezőbizottsága az elmúlt évek tapasztalatai, egyeztetései alapján 2026-tól több jelentős szabályváltoztatást hajtott végre a torna versenykiírásában.

Az ilyen módosítások legfontosabb célja a játékosok védelme, a Fair Play játék hangsúlyozása. Az elmúlt fél évszazadban mindig is ez volt a szervezők törekvése. Szabálytörténeti jelentősége volt például a palánkos játék megszűnésének, a pályán lévő játékosok létszámának 5+1-ről 4+1-re csökkentésének vagy éppen a futsal labda bevezetésének.

Az alábbiakban a főbb változásokat mutatjuk be, némi magyarázattal, hogy a szurkolók, nézők számára is követhetőbbé tegyük a pályán zajló eseményeket.

Halmozott szabálytalanságok

A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát a játékvezetők és a technikai asztal nyilvántartják és mérkőzésenként a negyedik szabálytalanság után (tehát az 5. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 9 méterről végeznek el. Ez alól kivétel, ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történik, amikor is 6 méteres büntetőrúgás következik.

Kisbüntető elvégzésekor a kapusnak nem kell a gólvonalon állnia, ilyenkor csak az 5 méretes szabály vonatkozik rá.

A halmozott szabálytalanságok (a rövid játékidő miatt) a teljes mérkőzésre vonatkoznak, félidőben sem törlődnek. Amennyiben a döntőben 2×5 perces hosszabbításra kerül sor, oda is „továbbviszik” magukkal a halmozott szabálytalanságokat a csapatok.

Nem tartoznak a halmozott szabálytalanságok közé azok a faultok, amelyek közvetett szabadrúgást vonnak maguk után. Az ún. technikai szabálytalanságok (pl.: kispadon reklamáló csapatvezető sárga/piroslapos figyelmeztetése) sem szaporítják a halmozott szabálytalanságok számát.

Kétperces büntetés

A 2026-os Rákóczi Kupán – a korábbi szabállyal ellentétben – már a kétperces kiállítás is letöltendő a technikai asztalnál. Korábban, ha az emberhátrányban játszó csapat gólt kapott, a kiállított játékos visszatérhetett a pályára. Ez idéntől megszűnik, így az esetleges fegyelmezetlenségek sokkal nagyon súllyal bírhatnak egy mérkőzés kimenetelére.

Kapusgól

Az új szabály értelmében: „a gól érvénytelen, ha a labdát a támadó csapat kapusa a saját büntetőterületén belülről dobta vagy szándékosan ütötte a kezével vagy a karjával az ellenfél kapujába, és utoljára ő érintette vagy játszotta meg a labdát. Ilyen esetben a mérkőzés az ellenfél csapata javára megítélt kidobással indul újra.”

„Hétköznapi” nyelven fogalmazva „a kapus nem dobhat gólt”. Minden más módon – pl.: kézből kirúgva, vagy a pálya bármely részéről a mezőnyjátékosok számára is szabályos testrésszel a kapus is szerezhet gólt.

Játéktér

Amennyiben a labda a mennyezetet vagy annak szerkezetét érinti, a játékot meg kell szakítani és oldalberúgással kell folytatni a vétlen csapat javára.

Egyéb szabályértelmezés

Egy régebb óta érvényben lévő szabály értelmezésében is szeretnénk segítséget nyújtani a szurkolóknak és a játékosoknak egyaránt, ez pedig a „becsúszás kérdése”.

A szabályzat szerint: A tornán a becsúszó szerelés nem engedélyezett. A játékos irányába történő becsúszás szabálytalan, fizikai kapcsolat nem jöhet létre a játékosok között, de a szabad labda becsúszással menthető.

Fontos tehát kiemelni, hogy például amennyiben egy védőjátékos a kapuba tartó szabad labdát becsúszva kirúgja (anélkül, hogy a mozgása a támadójátékosra irányulna), nem kell szabadrúgást íténi.

Egy másik gyakori félreértésre adó kérdést is tisztázunk: bár a becsúszó szerelés nem megengedett, ha valaki mégis elköveti, az NEM számít automatikusan kétperces büntetésnek. Az esetleges kiállítást minden esetben a játékvezető jogköre megítélni a szabálytalanság mértékének függvényében.